Magyaralmás község

Adatok

Régió: Közép-Dunántúl
Megye: Fejér megye
Kistérség: Móri kistérség
Lakosság: 1497 fő
Terület: 22.42 km²
Népsűrűség: 66,77 fő/km²
Rang: község
Körzet hívó: 22

Fekvése

A község Móri árokban található, Székesfehérvár és Mór között.

Története

Első írásos említése egy 1193-as oklevélben található, ebben Almas néven szerepel. Legközelebb 1304-ben 'almas' alakban bukkan fel egy oklevélben. 'Magyar-Almás' formában 1851-ben, a jelenlegiben: Magyaralmás legelőször – nem hivatalosan – 1897-ben olvashatjuk. Ezt a névalakot 1903 óta tekinthetjük hivatalosnak. A 'Magyar' előtagot feltehetően a többi Almás nevű településtől való megkülönböztetésül kapta Károly János történész véleménye szerint. A 14., 15. században székesfehérvári egyházi birtok volt, majd a Nyáryak kapták adományként. Már a török hódoltság idején az Esterházy család birtokába került. (Nyáry Pál lányát galánthai Esterházy Pál vette feleségül 1624-ben. Ettől fogva egészen 1945-ig az Esterházyak csákvári ága bírta a települést. A birtokot a 19. század második felétől nagybérlők vették haszonbérbe.) A szájhagyomány úgy tartja, hogy az Esterházy család két agárért vette a falut, ennek azonban aligha van alapja. Magyaralmás a magyar hadtörténelemben több ízben is szerephez jut, így a török korban 1593-ban, majd 1601-ben és 1602-ben. Wathay Ferenc fehérvári várkapitány is megemlékezik a településről históriás énekében. Az 1593-as ütközet, amely a török és a keresztény hadak között zajlott a városért, Almás és Zámoly között dúlt, s korábban – tévesen – pákozdi csataként emlegették. Veress D. Csaba hadtörténész kutatásai nyomán tisztázódott a dolog. Az almási jobbágyok a "második" pákozdi ütközetben (1848. szeptember 29.)is szerephez jutottak: az ellenség üldözéséből a legderekasabban vették ki a részüket. A második világháború magyarországi eseményei során, az utolsó hónapokban, 1944 karácsonya és 1945. március 18. között igen súlyos harcok dúltak a faluban illetve annak határában. (Forrás: Polgár Péter Antal: Magyaralmás története)

Nevezetességei

A római katolikus templom, amely provinciális barokk stílusban épült 1787 és 1791 között. (Műemléki védelem alatt áll.) A templomot Áron Nagy Lajos festőművész 1940-41-ben készített alkotásai díszítették, azonban ezek a front alatt aknatalálat következtében megsemmisültek. A település legrégebbi épülete a katolikus paplak, nagy valószínűséggel 1760-ban már létezett. A "kastélyként" emlegetett bérlőlak 1910-12 között épült.
Bronzkori leletek

Következő községek

További községek